A miskolci közlekedés már jó ideje külön fogalomnak számít, mind az utazóközönség, mind a sofőrök szempontjából. Most ismét fény derült néhány olyan történetre, ahol néhányan felháborodva szidják, mások dicsérik a város busz- és villamosvezetőit.
Igencsak vegyes hírekkel szolgáltak az MVK utasai az elmúlt időszakból. Már korábban is vita tárgya volt a vezetők pozitív illetve negatív hozzáállása az utasok irányába (igaz, az utazóközönség is gyakran megérne egy-egy misét), most ismét két tábor áll egymással szemben.
Az egyik helyi csoportban Lichtenstein Raymond osztotta meg két lehangoló tapasztalatát is a témában. „Köszönöm a NID-07* rendszámú villamospótló sofőrjének, hogy miután fej-fej mellett sprinteltem mellette 2 szatyorral+egy pelenkázó lappal a Szinvapark zebrájától, majd utolértem a Centrumnál, előttem bezárta az utolsó ajtót, majd miután előrébb mentem azt is és utána a többit és elhajtott, menetidő előtt 1 perccel!
Emberségből elégtelen! De f@fejségből kitűnő a bizonyítvány!
Lebeszéltek 3-4 hónappal ezelőtt, akkor kérésre hallgattam, de ha lúd legyen kövér: egy mozgássérült, kerekesszékessel tette ugyanezt az MVK Zrt munkatársa ugyanott, szintén a Régiségvásár idején. Tolószékes nőre zárta rá az ajtót! Majd miután felpaprikázott utastársakkal ezt szóvá tettük, a válasz mi volt? „Nem vettem észre.”
Ott volt a néni, meg mi is. Ilyenkor a sofőr előre megy és a rámpát kihelyezi a buszra. Kerekesszékes felszáll, busz elindul. A néni ezt várta, miközben a többi utas felszállt. A sofőr azonban bezárta az ajtót és kigurult a megállóhelyről. Többen is kiabáltunk: Álljon meg, ott maradt a kerekesszékes!” Nem tette meg. A Malomszögnél közölte, nem látta, meg különben sem tudott volna visszatolatni, stb.. A megbízható, emberséges, utasbarát MVK!” – fogalmazott dühösen a poszt írója.
Az olvasók közül akadtak, akik megerősítették a negatív tapasztalatokat saját hasonlóakkal, mások viszont éppen ennek szerencsés ellenkezőjét tapasztalták. „A Leventevezér utcai, belváros irányába tartó buszmegállónál is rendszeres probléma, hogy amíg a buszmegállóhoz közvetlenül vezető gyalogátkelőnél várakoznak az emberek, addig a busz 2-3 perccel korábban elhajt. Ha éppen úgy látja, hogy nincs ott senki a buszmegállóban, akkor meg sem áll.” Ugyanakkor: „Engem volt, hogy pont ebben a megállóban várt még az 54-es sofőrje, mert látta, hogy futok. (S elég messziről futottam kb. 300 méterről, az nem 10 másodperc). Beállt a megállóba, kinyitotta a hátsó ajtót, s kivárta hogy felszálljak).”
„Sajnos nekem is volt ilyen tapasztalatom. Igaz azt egy villamosvezető hölgy tette. Én is jelentettem az MVK – nál, azóta nem is láttam. Fogyatékos gyermekemmel voltunk vásárolni egyik kezemmel az ő kezét fogtam, másikban szatyor. A kezünkre zárta az ajtót, a fiam bent és én kint! Hátrajött és még ordibált is velem, hogy neki tartania kell a menetidőt. Megjegyeztem a járat számát és az időpontot! Ahogy hazaértünk, jelentettem.”
„Mégis van közöttük segítőkész, sőt olyanok is, akik még ezen is túlmennek (pl amikor karácsonykor egyikük szaloncukrot osztogatott). Ez lenne a jó példa. Akibe ma belefutottam meg a rossz. Sajnos a rosszat az ember kevésbé tolerálja, pláne ha ismétlődik” – írták.
Nekünk mik a tapasztalataink a miskolci tömegközlekedéssel kapcsolatban?
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
